Donald Trump a The Daily Telegraphnak adott interjúban élesen bírálta Nagy-Britannia döntését, amely szerint csak „túlságosan hosszú ideig tartott”, mire London engedélyezte az amerikai légierő számára brit támaszpontok — köztük a Diego Garcia — használatát az iráni célpontok elleni műveletekhez. A cikk szerint a brit kormány eredetileg nem járult hozzá nemzetközi jogi aggályokra hivatkozva; azonban Keir Starmer hétfő hajnalban bejelentette az álláspont megváltoztatását (02/03/2026).
Brit médiajelentések szerint a szóba jöhető bázisok között szerepel Akrotíri (Ciprus), Fairford (Anglia) és Diego Garcia (Indiai-óceán). Trump szerint az USA „alapvetően négy hétig tartó műveletekkel számolt”, és „két–három hét alatt” ki lehetett volna iktatni bizonyos iráni vezetőket, noha szerinte egyes célpontokat „egyetlen nap alatt” sikerült semlegesíteni.
A Diego Garcia körüli vita finomítva is számos számmal kapcsolatos: a Chagos-szigetek szuverenitását pár hónapja átadták Mauritiusnak, de a brit lízingzáradék értelmében Nagy-Britannia 99 évre fenntartja Diego Garcia fölötti szuverén jogot, évente több mint 100 millió fontért. A történelmi háttérként említett kitelepítések évtizedekre nyúlnak vissza.
A cikk idézi Starmer indoklását is: a brit királyi légierő (RAF) eddig is védelmi műveletekben vett részt, és a kormány „a barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének” jegyében hozta meg döntését, anélkül hogy részletezte volna, pontosan mely bázisokról indítanának támadásokat. A helyzet katonai és diplomáciai következményei nemzetközi feszültséget jelentenek, miközben konkrét időtartamokra (4 hét; 2–3 hét; 1 nap), szezonszerű pénzügyi tételekre (99 év, évi >100 millió font) és dátumokra (2026. március 2.) utalnak.
