Surse
Október 1-jén a kávé kerül a figyelem középpontjába: sokak számára ez a reggeli rutin része, a kávézók pedig világszerte találkozások, beszélgetések, olvasás és munka helyszínei. A Harghita megyei olvasók számára is ismerős lehet az a pillanat, amikor a frissen főzött ital illata jelzi a nap kezdetét.
A kávé jelentősége azonban túlmutat a megszokott ízen és a reggeli élményen: központi összetevője, a koffein a világ egyik legelterjedtebb és legtöbbet fogyasztott pszichoaktív anyaga. A koffein történetének fontos állomása **1819**, amikor Friedlieb Ferdinand Runge német vegyész elsőként választotta ki a vegyületet a kávébabokból.
Kísérleti eredményeit **1820-ban** publikálta. Az anyag neve is a kávéhoz kötődik, ám ebben rejlik a történet egyik kevésbé ismert ellentmondása: a kávébab nem az a természetes forrás, amelyben a legnagyobb koncentrációban található koffein.
A kávé és a tea ma emberek millióinak mindennapjaihoz tartozik, miközben a kávézók nem csupán az ital elfogyasztásának helyei. Sokan azért térnek be, hogy találkozzanak valakivel, elintézzenek néhány munkafeladatot, olvassanak, vagy rövid időre kiszakadjanak a napi teendőkből.
A csészében lévő ital így egyszerre kapcsolódik a tudomány történetéhez és a hétköznapi társas élethez. A kávé világnapja ezért alkalom arra is, hogy a jól ismert reggeli szokás mögé nézzünk: hogyan vált egy növényi eredetű vegyület a mindennapok egyik leggyakrabban fogyasztott stimulánsává, és miért nem teljes a története pusztán a kávébab említésével.
