Az írás a magyarországi választások hatását vizsgálja a romániai magyarságra és az AUTONÓMIA témájára. A szerzők hangsúlyozzák: a közösség mindennapi élete szempontjából legfontosabb kérdések – munkahelyek, oktatás, egészségügy, kiszámítható közszolgáltatások – kerülnek előtérbe, miközben a identitásról vagy jelképekről szóló politikai viták részben vagy egészben a budapesti és helyi politikai elit stratégiáinak részei voltak.
Ezzel párhuzamosan a romániai magyarság számára a valós prioritások adottak maradnak, és a közösség tagjai általában a mindennapi megoldások keresésére törekszenek, nem pedig autonómia- vagy jelképrendszer-centrikus politikai játszmákra. A cikk szerint a jelenségek hátterében egy olyan stratégia áll, amelyet a központi hatalom és helyi politikusok egyaránt hasznosítottak, de amely nem feltétlenül tükrözi a közösség igazán fontos ügyeit.
A változó politikai periódusban felmerül a kérdés, hogy miként alakulhat a határon túli magyar közösség politikai befolyása és hogyan reagál a román állam a közösség igényeire egy pragmatikusabb keretben. Ugyanakkor feladat marad a figyelés: hogyan alakul a kétoldalú együttműködés az oktatás, az egészségügy és a helyi közszolgáltatások területén.
A szerkesztőség olvasóinak az a feladata, hogy nyomon kövessék a változásokat, és formálják véleményüket a téma összefüggéseiben, hiszen a politikai retorika és a döntéshozatal alakulása közvetlen hatással lehet a közösség jövőjére.
