Surse
Az ukránok ismét elhalasztották a Barátság kőolajvezeték (Druzhba) tranzitjának újraindítását; a szlovák Transpetrolnak küldött szállítási harmonogram szerint a legutóbbi halasztásról 2026. február 25-én érkezett bejelentés. A vita politikai dimenziót kapott: 2026. február 24-én felmerült a gyanú, hogy egy brüsszeli–ukrán megállapodás célja a magyar választási kampány befolyásolása.
A politikai szereplők között Orbán Viktor egyértelműen az ukrán lépéseket vádolja; posztjában 90 milliárd eurós ukrán hadikölcsön megállítását és ellenszavazást helyezett kilátásba. Saryusz-Wolski tanácsadó feltételezte, hogy a tranzitmegszakítás összefügg a 20. uniós szankciós csomag tárgyalásaival, és nem zárta ki a szivattyúállomás szándékos megrongálásának lehetőségét.
Magyarország és Szlovákia a tranzit leállását „rosszindulatúnak” minősítette, és energiafüggőségre, illetve kölcsönös szállítási kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. A tények tisztázása szerinte hosszú időt vehet igénybe; a kormány közlése szerint készletek feltöltése történt, hogy elkerüljék az üzemanyaghiányt.
A fejlemények geopolitikai és belpolitikai következményei megosztottságot okoznak a régióban. A rendelkezésre álló három cikk és hivatalos közlemények alapján egyértelmű, hogy a témát legalább három napja (24–25 február 2026) követik a médiumok.
A szereplők hangsúlyozták: a Barátság egyetlen csővezetéke iránti tranzitmegszakítás gazdasági hatása középtávon érezhető lehet, különösen a finomítói ellátásban és az üzemanyagárak volatilitásában. Elemzők szerint a regionális ellátásbiztonságot 2–6 hónap alatt érdemes újraértékelni, és további koordináció szükséges Brüsszel, Budapest és Kijev között.
