Markosfalván a református templomban és az imaházban tartott megemlékezésen idén a festő Barabás Miklós születésének 216. évfordulóját ünnepelték. Az istentiszteleten Papp C. Zsolt lelkipásztor hirdetett igét és úrvacsorát, majd Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész tartott előadást, bemutatva Képhistóriák című kötetét.
Jánó felidézte, hogy Barabás saját bevallása szerint 1810. február 22-én született, és két nappal később, február 24-én keresztelték. A művész életművéhez kapcsolódó 1998-as sepsiszentgyörgyi nagyszabású kiállításon mintegy hetven alkotást gyűjtöttek össze.
A beszéd kitért arra is, hogy Barabás többszáz, sőt több ezer arcképet, rajzot és akvarellt hagyott hátra, és a reformkor vezető személyiségeinek portréit is készítette, köztük Széchenyi Istvánét. A megemlékezés végén koszorút helyeztek el a Marosvásárhelyen 1970-ben, a születésének 160. évfordulójára leleplezett Barabás-márványbüszt előtt.
Koszorúzó szervezetek között volt a márkosfalvi református egyházközség, a megyei tanács, a helyi művelődési központ; jelen voltak Nagy Zoltán, Tusa Levente és Imreh István. Jánó hangsúlyozta, hogy Barabás a „nemzet festője” megnevezést kapta, mert ő volt az első magyar művész, aki kizárólag festészetből élt; munkássága meghatározó volt a polgári portréfestészet kialakulásában, és az 1990-es évektől ismét élénkebb tudományos és kiállítási érdeklődés övezi.
A megemlékezés szerint az örökség továbbra is intenzív tanulmányozásra vár és új bemutatókra készülnek.
